Gyorskeresés innen:
A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa Elnökének sajtóközleménye
2009. március 10. 17:09, Rovat: További híreink
A Nemzeti Civil
Alapprogram Tanácsának új elnökeként reagálnom kell az állampolgári
jogok országgyűlési biztosának, Dr. Szabó Máténak azon tegnap tett
kijelentésére, amely szerint meg kellene szüntetni azt az intézményt,
melynek vezetését, egyben pedig működésének jelentős átalakítását,
áttekinthetőbbé, kiszámíthatóbbá tételét tekintem elsődleges
feladatomnak, ahogy azt országgyűlési bizottsági meghallgatásomon is
hangsúlyoztam.
A Nemzeti Civil Alapprogram létrejötte 2003-ban megteremtette azt a támogatási rendszert, amely a szervezetek esélyegyenlőségének biztosítását, működési, fejlődési feltételeinek jobbítását szolgálta oly módon, hogy a források elosztásáról többé már nem a politika, hanem maga a civil szféra dönthet.
A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) a civil szervezetek legnagyobb állami pénzalapja, civil szervezetek: egyesületek, alapítványok számára lát el forrásbővítő feladatokat. Ugyanakkor a szektor érdekképviseleti rendszerének kialakulatlansága okán több mint forrásbővítő: az NCA feladata a jogi és finanszírozási környezet újragondolásának kezdeményezése, a társadalmi környezet aktív alakítása.
Az NCA működésének első évei az útkeresés jegyében teltek. A civil források elosztásáról döntő civileknek ki kellett alakítania azt a pályázati és elszámoltatási rendszert, amely a szektor számára elfogadható, ugyanakkor a felelős döntéshozók által is biztonságosnak tekinthető, hiszen több milliárd forint állami támogatás elosztásáról és az azért vállalt felelősségről van szó.
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa más minőségében írt tanulmányaiban már többször támadta az NCA intézményét, és most először egy szűkebb szakmai körben, a Civil Szemle bemutatóján a Pallas Páholyban, majd ezt követően az Infó Rádióban is, már ombudsmani minőségében hangot adott igényének, mely szerint az NCA-t meg kellene szüntetni. Ezt azzal indokolta, hogy véleménye szerint az NCA paternalista, kádárista rendszer. Miután Biztos Úr e kijelentést a rádióban is megismételte, az NCA Tanácsa elnökeként reagálnom Dr. Szabó Máté véleményére, amit ebben a sajtóközleményben teszek most meg.
Az NCA új elnökeként tisztában vagyok azzal, hogy nagy feladatok várnak rám. Ma az NCA jelkép, annak jelképe, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése fontosnak tartja a civil szervezetek fejlődését és önrendelkezését. Tanácselnökként legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy az NCA Tanácsa kialakítsa azt a stratégiát, amely a közel 8 milliárd forintos rendelkezésre álló forrás elköltését a mai esetleges megoldások felöl az egységes kezelés irányába mozdítja el. Változtatni kívánok az NCA működésén és saját tevékenységének finanszírozási rendszerén is, akár belső konfliktusok vállalása árán is.
Annyiban egyetértek Dr. Szabó Mátéval, hogy felül kell vizsgálni az immár 20 éves civiljogi környezetet, kezdeményezni kell nem csak az NCA-t, hanem a teljes civil szektort szabályozó jogszabály-együttes áttekintését. De ennek a felülvizsgálatnak nem a nehezen kivívott, bevált és teljes szakma által elismert rendszerek megszüntetésére, hanem a cégjogi környezethez hasonló 21. századi civiljogi környezet megteremtésére kell irányulnia (egyablakos bejegyzési rendszer, e-bejegyzés, egyszerűbb megszűnési szabályok, közhasznúsági kategóriák egyértelműsítése, közhiteles közhasznú jelentési nyilvántartás, a cégadatbázishoz hasonló, mindenki számára elérhető közhiteles szervezeti adatbázis stb.).
Küldetésem és feladatom a fentiek képviselete az állam és a civil szektor felé egyaránt. Örömmel állok a sajtó rendelkezésére és akár nyilvános vitában is kifejtem érveimet az országgyűlési biztos úr véleményével szemben.
A Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) a civil szervezetek legnagyobb állami pénzalapja, civil szervezetek: egyesületek, alapítványok számára lát el forrásbővítő feladatokat. Ugyanakkor a szektor érdekképviseleti rendszerének kialakulatlansága okán több mint forrásbővítő: az NCA feladata a jogi és finanszírozási környezet újragondolásának kezdeményezése, a társadalmi környezet aktív alakítása.
Az NCA működésének első évei az útkeresés jegyében teltek. A civil források elosztásáról döntő civileknek ki kellett alakítania azt a pályázati és elszámoltatási rendszert, amely a szektor számára elfogadható, ugyanakkor a felelős döntéshozók által is biztonságosnak tekinthető, hiszen több milliárd forint állami támogatás elosztásáról és az azért vállalt felelősségről van szó.
Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa más minőségében írt tanulmányaiban már többször támadta az NCA intézményét, és most először egy szűkebb szakmai körben, a Civil Szemle bemutatóján a Pallas Páholyban, majd ezt követően az Infó Rádióban is, már ombudsmani minőségében hangot adott igényének, mely szerint az NCA-t meg kellene szüntetni. Ezt azzal indokolta, hogy véleménye szerint az NCA paternalista, kádárista rendszer. Miután Biztos Úr e kijelentést a rádióban is megismételte, az NCA Tanácsa elnökeként reagálnom Dr. Szabó Máté véleményére, amit ebben a sajtóközleményben teszek most meg.
Az NCA új elnökeként tisztában vagyok azzal, hogy nagy feladatok várnak rám. Ma az NCA jelkép, annak jelképe, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése fontosnak tartja a civil szervezetek fejlődését és önrendelkezését. Tanácselnökként legfontosabb feladatomnak azt tartom, hogy az NCA Tanácsa kialakítsa azt a stratégiát, amely a közel 8 milliárd forintos rendelkezésre álló forrás elköltését a mai esetleges megoldások felöl az egységes kezelés irányába mozdítja el. Változtatni kívánok az NCA működésén és saját tevékenységének finanszírozási rendszerén is, akár belső konfliktusok vállalása árán is.
Annyiban egyetértek Dr. Szabó Mátéval, hogy felül kell vizsgálni az immár 20 éves civiljogi környezetet, kezdeményezni kell nem csak az NCA-t, hanem a teljes civil szektort szabályozó jogszabály-együttes áttekintését. De ennek a felülvizsgálatnak nem a nehezen kivívott, bevált és teljes szakma által elismert rendszerek megszüntetésére, hanem a cégjogi környezethez hasonló 21. századi civiljogi környezet megteremtésére kell irányulnia (egyablakos bejegyzési rendszer, e-bejegyzés, egyszerűbb megszűnési szabályok, közhasznúsági kategóriák egyértelműsítése, közhiteles közhasznú jelentési nyilvántartás, a cégadatbázishoz hasonló, mindenki számára elérhető közhiteles szervezeti adatbázis stb.).
Küldetésem és feladatom a fentiek képviselete az állam és a civil szektor felé egyaránt. Örömmel állok a sajtó rendelkezésére és akár nyilvános vitában is kifejtem érveimet az országgyűlési biztos úr véleményével szemben.
Dr. Nagy Ádám
A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke
elnok@nca.hu
A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsának elnöke
elnok@nca.hu

