Majtényi Balázs kapta a kisebbségi ombudsman által alapított Kemény István-díjat

Majtényi Balázs, a Magyar Tudományos Akadémia Jogtudományi Intézetének kutatója és az Eszterházy Károly Főiskola docense; elsődleges kutatási területe a kisebbségi önkormányzatiság, a kisebbségi választójogi kérdések, az etnikai adatkezelés, valamint az emberi jogok nemzetközi védelme. Méltatásában az olvasható, hogy "elméleti és gyakorlati munkájával jelentősen hozzájárul a kisebbségi joganyag elemzéséhez, megismeréséhez, továbbfejlesztéséhez, a jogi szabályozásban rejlő hiányosságok feltárásához".

A szerdai budapesti díjátadón Kállai Ernő, a nemzeti etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az mondta: Kemény István a XX. század második felében a magyarországi szociológiai kutatások egyik atyja volt, a hazai cigányság iskolateremtő kutatója.

Kemény István egész életműve az emberek méltóságának a megőrzéséről szólt és arra hívta fel a társadalom figyelmét, hogy van egy népcsoport Magyarországon, amely nagyon sok tekintetben le van maradva - fejtette ki Kállai Ernő, hozzátéve, ma a cigányság nagyon rossz társadalmi helyzetben lévő népcsoport, amely minden indulatnak, előítéletnek erősen kitett.
Az ombudsman beszédében hangsúlyozta: a jelenlegi válság következményeként gyakran hallani-olvasni olyan véleményeket, amelyek egyre kevésbé kedvezőek a kisebbségi közösségek számára. Jobb esetben a kisebbségi kérdést csak mellőzik, rosszabb esetben viszont azt látni - például a cigányság esetében -, hogy egyre több az aggodalomra okot adó radikális megnyilvánulás - vélekedett.
Mint fogalmazott, "ahhoz, hogy hallhassunk egy jóízű cigányozást napjainkban, elég bármelyik televíziót bekapcsolni, elég az internet valamelyik fórumát megnézni, vagy lehet, hogy olyan messzire sem kell menni, csak két szobával arrébb".

Kállai Ernő felolvasta a Jóri András adatvédelmi ombudsmannal és Fülöp Sándorral, a jövő nemzedékek országgyűlési biztosával közösen kiadott közleményüket is.

Ebben azt hangsúlyozzák, hogy a Kemény István-díj átadása alkalmából fontos megemlékezni azokról a civil szervezetekről is, amelyek bátor küzdelmet folytatnak a szabadság, az emberi jogok és demokratikus értékek védelmében.
Mint írták, külön aktualitást ad ennek, hogy a magyar társadalomban lassan már elfogadottá és mindennapossá válik a gyűlöletbeszéd, és egyre kevesebben vannak, aki fellépnek a kiszolgáltatottak védelmében.
Köszönetet kell azonban mondani - hangsúlyozzák - a civil szféra képviselőinek, akik valódi függetlenségükről tettek tanúbizonyságot, amikor kiálltak fontos emberi jogi kérdések mellett, vagy felemelték szavukat a jogtalanság, az igazságtalanság ellen.

A rendezvényen bemutatták a Lejtős pálya - Antidiszkrimináció és esélyegyenlőség című kötetet is.
Kállai Ernő a díjátadó után a közös kommünikével kapcsolatban az MTI-nek elmondta: az elmúlt időszakban a közvéleményt és a jogvédőket erősen megrázó eseményekkel összefüggésben egyre kevésbé tapasztalják, hogy a politikusok akár rutinszerűen elhatárolódnának. "Sok ilyen eset volt, és nyilván ebbe sok mindent bele lehet érteni. Azt is, amit a mi kollégánk csinált vagy a miskolci rendőrkapitány esetét" - fűzte hozzá, megjegyezve: igen nagyra tartják ezért a jogvédő civil szervezeteket, amelyek kiállnak a kisebbségek védelme mellett.
Szabó Máté általános ombudsman április elején a Figyelőnetnek adott interjújában egyebek mellett azt mondta, hogy egy cigány önkormányzati képviselővel és egy kriminológussal folytatott beszélgetéséből "kirajzolódott a kimondhatatlan: a cigánybűnözés profilja". Szabó Máté két nappal később visszavonta kijelentéseit, és hangsúlyozta, nem állt szándékában megsérteni az alkotmányosságot.