Gyorskeresés innen:
Ülést tartott az EU2011 civil munkabizottság környezetvédelmi munkacsoportja
2009. október 19. 11:25, Rovat: Nemzetközi és EU-s híreink
2011 első félévében Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztét, ennek feladatiért a kormányzat felel, de nem csak kormányhivatalok készülnek erre az időszakra, hanem a civil szervezetek is. Az Európa Ház kezdeményezésére és koordinálásával létrejött EU2011 Civil Munkabizottság négy tematikus munkacsoportban kezdte meg a munkát.
2009. október 15-én a környezetvédelmi munkacsoport tartotta ülését Budapesten.
2009. október 15-én a környezetvédelmi munkacsoport tartotta ülését Budapesten.
A mintegy 50 civil szervezeti képviselő részvételével megtartott ülésen Dr. Faragó Tibor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium környezet- és klímapolitikai szakállamtitkára elmondta: a magyar EU-elnökség jó alkalom az országkép alakítására is. Kiemelte: fontos, hogy az elnökséggel járó szereppel és lehetőségekkel az érintettek pontosan tisztában legyenek. Így a magyar EU-elnökségi félév alatt felvállalt témák (ún. prioritások) kiválasztásakor - mely folyamat jelenleg is zajlik a kormányzaton belül - érdemes figyelembe venni a realitásokat és olyanokat ajánlani a másik 26 tagország figyelmébe, amelyeknek határainkon túl is van mondanivalójuk.
Ennek szellemében a környezetvédelmi minisztériumban 21 környezetügyi témát határoztak meg, melyeket alkalmasak találtak, hogy bekerüljenek a magyarok által vállalt prioritások közé. Faragó öt témát emelt ki ezek
közül: klímaváltozás, biológiai sokféleség, átfogó környezetpolitikai tervezés az EU-ban, fenntartható fejlődés és vízpolitika. Ez utóbbiban a Dunát mint szimbólumot használnák, ami kifuthat a már korábban kezdeményezett Duna Stratégia 2011-es tető alá hozatalában, ami nemcsak környezeti megfontolásokat, de szomszédságpolitikát, regionális fejlesztést is tartalmazna a dunamenti országok együttműködésében.
Modok Benő a Külügyminisztérium képviseletében elmondta: minisztériuma felelős a kormányzatban a magyar EU-elnökséget érintő előkészítő munka koordinálásáért, ez jelenleg 1200 közigazgatásban dolgozó közös munkáját jelenti. A koordináció azonban a hazai minisztériumokon túlmutat:
egyeztetni kell az egymást követő elnökségeket vivő országok között.
Ezért most a magyarok Spanyolországgal (2010 első félévében lesz
EU-elnök) és Belgiummal (2010 második félév) egyeztetnek, többek között azért, hogy a másfél év alatt felvállalt témák valamelyest egymásra épüljenek. Erre azért is szükség van, mert az adott elnökség teendőinek nagy részét (85-90%-át) az előző elnökségtől örökli. A saját prioritások uniós napirendre vételét váratlan események (erre számos példa adódik akár a közelmúltból is: európai gázválság, világgazdasági válság) tovább szűkíthetik. A Külügyminisztérium további egyeztetéseket is folytat újabb szereplőket kapcsolva a folyamatba. Így rendszeresen egyeztetnek a magyar európai parlamenti képviselőkkel is.
Az ülésen fölmerült a két európai uniós tanácsadó szerv az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága magyar tagjainak bevonása a folyamatba és természetesen ott vannak a magyarországi civil szervezetek képviselői is, akik az EU-elnökség össztársadalmi jellegét erősíthetnék.
Ha figyelembe vesszük a magyar EU-elnökség mozgásterét, hozzácsapjuk Magyarország geopolitikai helyzetét és egy fél pillantást vetünk hazánk nemzetközi megítélésére, akkor világossá válik, hogy a jó témafelvetéssel és programalkotás mellett (pl. Duna Stratégia) EU-elnökségünk többek között éppen a civil szervezetek aktív bevonásával hozhat újat, hozzájárulva a félév kedvező megítéléséhez.
Ennek szellemében a környezetvédelmi minisztériumban 21 környezetügyi témát határoztak meg, melyeket alkalmasak találtak, hogy bekerüljenek a magyarok által vállalt prioritások közé. Faragó öt témát emelt ki ezek
közül: klímaváltozás, biológiai sokféleség, átfogó környezetpolitikai tervezés az EU-ban, fenntartható fejlődés és vízpolitika. Ez utóbbiban a Dunát mint szimbólumot használnák, ami kifuthat a már korábban kezdeményezett Duna Stratégia 2011-es tető alá hozatalában, ami nemcsak környezeti megfontolásokat, de szomszédságpolitikát, regionális fejlesztést is tartalmazna a dunamenti országok együttműködésében.
Modok Benő a Külügyminisztérium képviseletében elmondta: minisztériuma felelős a kormányzatban a magyar EU-elnökséget érintő előkészítő munka koordinálásáért, ez jelenleg 1200 közigazgatásban dolgozó közös munkáját jelenti. A koordináció azonban a hazai minisztériumokon túlmutat:
egyeztetni kell az egymást követő elnökségeket vivő országok között.
Ezért most a magyarok Spanyolországgal (2010 első félévében lesz
EU-elnök) és Belgiummal (2010 második félév) egyeztetnek, többek között azért, hogy a másfél év alatt felvállalt témák valamelyest egymásra épüljenek. Erre azért is szükség van, mert az adott elnökség teendőinek nagy részét (85-90%-át) az előző elnökségtől örökli. A saját prioritások uniós napirendre vételét váratlan események (erre számos példa adódik akár a közelmúltból is: európai gázválság, világgazdasági válság) tovább szűkíthetik. A Külügyminisztérium további egyeztetéseket is folytat újabb szereplőket kapcsolva a folyamatba. Így rendszeresen egyeztetnek a magyar európai parlamenti képviselőkkel is.
Az ülésen fölmerült a két európai uniós tanácsadó szerv az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága magyar tagjainak bevonása a folyamatba és természetesen ott vannak a magyarországi civil szervezetek képviselői is, akik az EU-elnökség össztársadalmi jellegét erősíthetnék.
Ha figyelembe vesszük a magyar EU-elnökség mozgásterét, hozzácsapjuk Magyarország geopolitikai helyzetét és egy fél pillantást vetünk hazánk nemzetközi megítélésére, akkor világossá válik, hogy a jó témafelvetéssel és programalkotás mellett (pl. Duna Stratégia) EU-elnökségünk többek között éppen a civil szervezetek aktív bevonásával hozhat újat, hozzájárulva a félév kedvező megítéléséhez.
