A spanyol EU-elnökség négy témája

Különleges időpontban kerül sor a spanyol EU-elnökségre, amikor először lehet megtapasztalni a Lisszaboni Szerződés által előírt EU-intézményi reformokat a gyakorlatban. Diego López Garrido spanyol európa-ügyi államtitkár az Európai Politikai Központban tartott tájékoztatón elmondta: a spanyol elnökség fő feladatai közé fog tartozni1. az Európai Unió új gazdasági stratégiájának véglegesítése és elfogadása, 2. a 2009. december 1-én életbe lépett Lisszaboni Szerződés végrehajtása, különös tekintettel az európai külügyek megerősítésére és az Európai Unió társadalmasítása jegyében újonnan bevezetendő európai polgári kezdeményezésre (lásd: http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1670).

Az állampolgárok bevonása külön téma lesz (3. prioritás), ugyanis, mint Garrido elmondta, a jelenlegi hatalommegosztás a tagállamok és az uniós intézmények között kevéssé teszi lehetővé, hogy a "brüsszeli" folyamatokat és döntéseket az egyszeri polgár magáénak érezze. Ezt többek között a szociális ügyek felkarolásával kívánják elérni a spanyolok, de a svéd EU-elnökség hozományaként az igazságügyi együttműködést erősítő, többek között a menekültügy és a migráció kérdéseit rendezni kívánó Stockholmi Program végrehajtásával is foglalkoznak majd. Garrido elmondta, hogy az európai állampolgárság alapja a nők és férfiak közötti egyenlőség, ennek jegyében egy európai szintű antidiszkriminációs jogi szabályozást is kezdeményeznek.

Negyedik prioritásként a spanyolok az európai külügyek megerősítését nevezték meg annak érdekében, hogy igazi globális szereplőként az Európai Unió valódi külpolitikával rendelkezzen.

A tájékoztatón elmondottak inkább a hagyományos elnökségi felfogást tükrözték, nem nagyon esett szó sem a trióról illetve annak programjáról és az EU-intézményi változások (pl. az új uniós csúcsposztok: az Európai Tanács elnöke és a kül- és biztonságpolitikai főképviselője) sem kaptak túlzott figyelmet; mindez arra is utal, mit jelent az, ha egy ország elég nagynak érzi magát az Európai Unióban.