EGSZB-dokumentum az EU-elnökségek civil politikájáról

A véleménytervezetet Barabás Miklós, a dokumentum kezdeményezője és jelentéstevője ismertette. A dokumentum két fő részből áll: az első az EU-elnökségek civilekhez köthető eddigi gyakorlatát ismerteti, a második javaslatokat fogalmaz meg az együttműködés megerősítéséről.

Tájékoztatójában Barabás elmondta: a kérdéskör megvitatására létrehozott EGSZB-albizottság a tervezetet először 2009. október 13-án vitatta meg, majd a mostani egyeztetés után 2010. január 12-én újra tárgyalja, módosítva-kibővítve a többek közt a megbeszélésen elhangzó javaslatokkal. A folyamat végén a tervezet 2010 áprilisában kerülhet az EGSZB plenáris ülése elé, ottani elfogadása után válik hivatalos dokumentummá.

A magyar EU-elnökséggel kapcsolatban a kormányzatban az előkészítésért felelős Külügyminisztérium képviseletében Szőke Péter osztályvezető tájékoztatta a jelenlévőket, hogy az Európai Tanács 2009. december 7-én jóváhagyta a spanyol-belga-magyar elnökségi trió hivatalos munkaprogramját. A 89 oldalas dokumentum egy úgynevezett stratégiai keretnek hívott összefoglalóból (6-14. oldal) és a különböző területeken elvégzendő feladatokat felsoroló operatív programból (15-89. oldal) áll.

Szőke öt fő területet emelt ki a halászattól a mezőgazdaságon keresztül a külkapcsolatokig minden témára kiterjedő dokumentumból. Minden bizonnyal e 18 hónap alatt kell elfogadni az Európai Unió új, jövőbemutató és 2020-ig tervező gazdasági stratégiáját, felváltva a 2000-2010 közötti időszakra szóló és többször átszabott Lisszaboni Stratégiát (1). Ebben a témakörben foglalkozni kíván a három EU-elnökség a 2008. júliusi megújított szociális menetrenddel, amely többe között az ifjúság és a nemek közötti egyenlőség kérdésével foglalkozik. Fajsúlyos téma lesz az energia és az éghajlatváltozás (2). Cél, hogy az Európai Unió ez utóbbiban megőrizze kezdeményező szerepét. A dokumentum kitér a magyarok szívügyének tartott, környezetvédelmi, közlekedési, társadalmi-gazdasági és kulturális fejlődési szempontokat ötvöző, a magyar EU-elnökség alatt tető alá hozandó regionális együttműködési dokumentum, a Duna-stratégia elfogadásáról is. A svéd EU-elnökség alatt elfogadott, a szabadságjogokat és biztonsági kérdéseket érintő, többek között a menekültügyet és migrációt rendezni kívánó Stockholmi Program végrehajtása is a 2010-11-es időszakra esik (3). Ennek magyar vonatkozása, tette hozzá Szőke, hogy Románia és Bulgária a nem túl távoli jövőben valószínűleg csatlakozni fog a schengeni határvédelmi övezethez, így eltűnhet a határ Magyarország és Erdély között. Ez - a szükséges feltételek teljesülése esetén - 2011-ben, a magyar EU-elnökség alatt következhet be. Kiemelt programja a triónak az EU-bővítés továbbvitele (4). Jelen pillanatban ez nyugat-balkáni országokat, Törökországot és Izlandot érinti legközelebbről. Az EU-tagsághoz Horvátország áll a legközelebb, a magyar EU-elnökség idején már elindulhat a horvát ratifikációs folyamat. A magyar EU-elnökség idejére esik a következő, 2014-2021 közötti időszakra szóló EU-költségvetés előkészítésének kezdete is (5). Fontos magyar szempont, hogy a megfelelően kidolgozott uniós politikákhoz rendeljék hozzá a költségeket, és ne a meglévő anyagi forrásokhoz a tartalmat.

Szőke hozzátette: a nyilvánosságra hozott dokumentumban megfogalmazottak fogódzóul szolgálnak a civil szervezetek számára is, hogy milyen kezdeményezéseket tehetnek a trió-, majd a magyar elnökséghez kapcsolódóan. A program azon hátránya, hogy túl sok mindennel akar foglalkozni, a civil szervezetek számára előnyös: több kapcsolódási pontot jelent. Minden olyan tevékenység belefér, amely nem ellentétes az európai összetartozásnak és Magyarország EU-hoz való tartozásának gondolatával. Szőke hangsúlyozta: a civil tevékenységek akkor teljesedhetnek ki, ha tevékenységüket megfelelő és átlátható pályázati rendszer létrehozása támogatja.

Az EGSZB-dokumentumtervezet hátterét az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság részéről Liam O'Bradaigh, a szervezet titkárságának képviselője világította meg. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió számára fontos a helyi vélemények megismerése. Ezért is örvendetes a dokumentumtervezet helyi szintű tárgyalása. Meg azért, tette hozzá O'Bradaigh, mert a legnagyobb kihívást az európai uniós ügyek kommunikálása jelenti: az internet korában egyre nehezebb felkelteni az emberek, főleg a fiatalok érdeklődését. Például a Lisszaboni Szerződésről szóló első ír népszavazás sikertelenségében is közrejátszott a nem megfelelő kommunikáció. A második (2009. október 2-án lezajlott), immár sikeres ír népszavazás után Írország miniszterelnöke és José Manuel Barroso külön megköszönték a civil szervezetek erőfeszítéseit az ügyben, s az EGSZB ír tagjai is mindent megtettek azért, hogy a szavazókhoz minél több információ jusson el a kampány során (http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1620). Az EGSZB működésének lényege elsősorban azonban nem a brüsszeli vélemények helyi szinten való terjesztése, épp ellenkezőleg: a helyi véleményeket próbálja a testület közvetíteni az uniós intézmények felé. Mivel az EGSZB fontosnak tartja a külső szereplők meghallgatását, a tárgyalt dokumentumtervezet 2010. január 12-i brüsszeli konzultációjára meghívják az európai szinten működő ernyőszervezetek képviselőit is.

A dokumentumtervezethez több szövegszerű javaslatot is tettek a résztvevő magyar civil szervezeti képviselők. Fontosnak tartották, hogy az EU-elnökségek programjainak tervezésekor legyen követelmény a kormányoktól a civil szervezetek felé történő nyitás. Elhangzott az uniós menekültpolitika kialakításába történő civil oldali beleszólás igénye, a nemek közti egyenlőség kérdése (a nők közéleti szerepét illetően Magyarország kifejezetten rosszul áll a statisztikákban, de üdítő példa azért akad: egy gyomaendrődi kezdeményezés nemzetközi elismeréséről lásd Aranycsillagunk című cikkünket), de a civil szervezetek - a dokumentumtervezet sorsától függetlenül - konkrét terveket is szőnek: Balatonalmádiban közös összefogás eredményeként terveznek "Európa szoborparkot" felállítani 2011-ben. A konzultáción támogatást kapott az a kialakulófélben lévő gyakorlat, hogy minden EU-elnökség alatt legyen egy európai jellegű reprezentatív civil találkozó; a tervek szerint ilyen Budapesten lesz 2011. május 7-9. között.

DEMOKRATIKUS GYAKORLAT

EGSZB véleménytervezet a civil szervezetek és az EU-elnökségek kapcsolatáról

http://www.eucivil.hu/article.php?pId=1642

A dokumentumtervezet hozzáférhető (magyarul):

http://www.egszb.hu/docs/eesc_sc_031_hu.doc

A spanyol-belga-magyar EU-elnökségi trió hivatalos munkaprogramja: