Gyorskeresés innen:
Gyermekvédelmi szakellátásból nagykorúságával kikerült, illetve utógondozói ellátásban részesülő, szakképzetlen, munkanélküli fiatal felnőttek munkaerő-piaci és társadalmi (re)integrációjának elősegítését szolgáló projektek támogatása
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
a gyermekvédelmi szakellátásból nagykorúságával kikerült, illetve utógondozói ellátásban részesülő, szakképzetlen, munkanélküli fiatal felnőttek munkaerő-piaci és társadalmi (re)integrációjának elősegítését szolgáló projektek támogatására
(A támogatási program rövid neve: Lakmusz Program , azonosítója: LP-07)
a gyermekvédelmi szakellátásból nagykorúságával kikerült, illetve utógondozói ellátásban részesülő, szakképzetlen, munkanélküli fiatal felnőttek munkaerő-piaci és társadalmi (re)integrációjának elősegítését szolgáló projektek támogatására
(A támogatási program rövid neve: Lakmusz Program , azonosítója: LP-07)
1. A program indításának háttere
A gyermekvédelmi szakellátásból nagykorúságával kikerült, szakképzetlen, munkanélküli fiatal felnőttek (továbbiakban: a fiatal felnőttek) a fiatalok minden más csoportjánál rosszabb esélyekkel kerülnek a munkaerőpiac küszöbére.
Számukra az jelenthet megoldást, ha a munkaerő-piacon használható tudás, készségek, képzettség mellett lakhatásuk is biztosítva van, s olyan támogató légkör veszi körül őket, amely segítséget ad munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésükhöz.
2. A támogatási program célja
Kísérleti projektek támogatásával olyan modell kialakulásának elősegítése, amely lakóépület(ek) építésével, használaton kívül álló épület(ek) felújításával, átalakításával együtt oldja meg a fiatal felnőttek fejlesztését, képzését (alap vagy középszintű szakképzettség megszerzését) és elhelyezését úgy, hogy a fiatal felnőttek a lakóépület(ek)ben elkészült lakásokban lakhatnak.
3. A célcsoport
A gyermekvédelmi szakellátásból nagykorúságával kikerült, illetve utógondozói ellátásban részesülő, szakképzetlen vagy elavult szakképzettséggel rendelkező (legalább 6 hónapja azzal elhelyezkedni nem tudó) munkanélküli fiatal felnőttek.
4. A pályázók köre
Közhasznú szervezetek (kivéve a köztestületeket és a sportági országos szakszövetségeket); egyházak vagy egyéb egyházi jogi személyek (egyházak szervezete, intézménye, egyházközsége; egyházak önálló szervezetei stb.); a gyermekvédelmi szakellátás intézményei; önkormányzatok.
A pályázó büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni köteles arról, hogy
* munkaügyi kapcsolatrendszere az Áht. 15. §-ának (9) bekezdése b) és c) pontja tekintetében rendezettnek minősül,
* vele szemben a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ának (7) bekezdésében valamint az Áht. 15. §-a (9) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételei teljesülnek, azok hiánya nem jelenti a támogatás nyújtásának akadályát.
Amennyiben a pályázó vonatkozásában a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye munkavállaló(k) foglalkoztatásának hiányában nem értelmezhető, a pályázó arról köteles nyilatkozni, hogy az Áht. rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezése a pályázó vonatkozásában az Áht. 15. § (2) bekezdése c) pontja alapján nem értelmezhető.
Amennyiben a pályázó nyilatkozik arról, hogy nála mint munkáltatónál szakszervezet, üzemi tanács, európai üzemi tanács, illetve különleges tárgyaló testület nem működik - feltéve, hogy ezek működésének hiánya nem a pályázó munkáltatónak a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező, jogerős bírósági vagy hatósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő -, az Áht. 15. §-ának (7) bekezdés b)-c) pontjára és a (9) bekezdés b)-c) pontjára vonatkozóan nem kell nyilatkozni.
A pályázónak a pályázat benyújtásának határidejétől számított 30 napnál nem régebbi igazolást kell mellékelnie a pályázathoz arról, hogy adózási, társadalombiztosítási, illetve más közterhekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tett.
5. A támogatás formája
Vissza nem térítendő támogatás.
Az OFA a projektek megvalósításához csak résztámogatással járul hozzá, amelyet a pályázó más források (saját forrás; a munkaügyi központok támogatásai; a fiatal felnőttek számára megállapított otthonteremtési támogatás; a megyei területfejlesztési tanács rendelkezésére álló pénzeszközökből kapott támogatások; az önkormányzatok rendelkezésére álló lakásalapból kapott támogatás; a szociális bérlakás-építési programból nyert támogatás; esetleg az ingatlan tulajdonosának pénzbeli hozzájárulása stb.) bevonásával egészít ki.
6. A projektek időtartama
A projektek teljes időtartam: max. 22 hónap. Ebből 2 hónap fordítható a projekt indításának előkészítésére és 6 hónap a szakmunkásvizsga letétele után elhelyezkedett fiatal felnőttek - kötelező - nyomonkövetésére, utógondozására. A fennmaradó max. 14 hónap alatt kell a fiatal felnőttek lakásépítéssel, épület-felújítással és -átalakítással összekapcsolt (foglalkoztatásukba integrált) fejlesztését, képzését végrehajtani.
7. A támogatható tevékenységek
a) a projektmenedzsment, a projektadminisztráció és a projektszemélyzet felkészülése a projekt végrehajtására;
b) a menedzsment és az adminisztráció működése;
c) a menedzsment, az adminisztráció és a személyzet számára biztosított szupervízió;
d) a lakóépület(ek) építésének, használaton kívül álló épület(ek) felújításának, átalakításának tervezése, a szakhatósági engedélyek beszerzése;
e) a lakóépület(ek) építése, a használaton kívül álló épület(ek) felújítása, átalakítása materiális feltételeinek biztosítása;
f) a fiatal felnőttek felkutatása, kiválasztása;
g) a fiatal felnőttek egyéni adottságainak, igényeinek, szükségleteinek, körülményeinek felmérése, egyéni fejlesztési tervek készítése;
h) a fiatal felnőttek felzárkóztatása, hiányzó alapismereteik pótlása, tanulási készségének, kulcsképességeinek fejlesztése;
i) a fiatal felnőttek személyiségének, közösségének, szociális kompetenciáinak, önálló életvitelükhöz szükséges tudásuknak, készségeiknek a fejlesztése;
j) a fiatal felnőttek folyamatos - elsősorban nondirektív módszerekkel történő - pszichoszociális támogatása;
k) a fiatal felnőttek foglalkoztatása a lakóépület(ek) építésében, a használaton kívül álló épület(ek) felújításában, átalakításában vagy más egyéb tevékenységekben;
l) a fiatal felnőttek - tranzitfoglalkoztatásukba integrált, illetve más módon történő, alap-szakképesítést vagy részszakképesítést nyújtó - képzése; szakmai elméleti és gyakorlati oktatása;
m) a fiatal felnőttek elhelyezkedésének előkészítése, elősegítése;
n) az elhelyezkedett fiatal felnőttek nyomon követése, munkahelyi beilleszkedésük segítése (utógondozásuk).
(A projektnek a nyomon követés időszaka alatt -ahogy a foglalkoztatás és képzés ideje alatt is - kötelező együttműködnie a fiatal felnőtt utógondozását végző szakemberrel.)
A gyermekvédelmi szakellátásból nagykorúságával kikerült, szakképzetlen, munkanélküli fiatal felnőttek (továbbiakban: a fiatal felnőttek) a fiatalok minden más csoportjánál rosszabb esélyekkel kerülnek a munkaerőpiac küszöbére.
Számukra az jelenthet megoldást, ha a munkaerő-piacon használható tudás, készségek, képzettség mellett lakhatásuk is biztosítva van, s olyan támogató légkör veszi körül őket, amely segítséget ad munkaerő-piaci és társadalmi beilleszkedésükhöz.
2. A támogatási program célja
Kísérleti projektek támogatásával olyan modell kialakulásának elősegítése, amely lakóépület(ek) építésével, használaton kívül álló épület(ek) felújításával, átalakításával együtt oldja meg a fiatal felnőttek fejlesztését, képzését (alap vagy középszintű szakképzettség megszerzését) és elhelyezését úgy, hogy a fiatal felnőttek a lakóépület(ek)ben elkészült lakásokban lakhatnak.
3. A célcsoport
A gyermekvédelmi szakellátásból nagykorúságával kikerült, illetve utógondozói ellátásban részesülő, szakképzetlen vagy elavult szakképzettséggel rendelkező (legalább 6 hónapja azzal elhelyezkedni nem tudó) munkanélküli fiatal felnőttek.
4. A pályázók köre
Közhasznú szervezetek (kivéve a köztestületeket és a sportági országos szakszövetségeket); egyházak vagy egyéb egyházi jogi személyek (egyházak szervezete, intézménye, egyházközsége; egyházak önálló szervezetei stb.); a gyermekvédelmi szakellátás intézményei; önkormányzatok.
A pályázó büntetőjogi felelőssége tudatában nyilatkozni köteles arról, hogy
* munkaügyi kapcsolatrendszere az Áht. 15. §-ának (9) bekezdése b) és c) pontja tekintetében rendezettnek minősül,
* vele szemben a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak az Áht. 15. §-ának (7) bekezdésében valamint az Áht. 15. §-a (9) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételei teljesülnek, azok hiánya nem jelenti a támogatás nyújtásának akadályát.
Amennyiben a pályázó vonatkozásában a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelménye munkavállaló(k) foglalkoztatásának hiányában nem értelmezhető, a pályázó arról köteles nyilatkozni, hogy az Áht. rendezett munkaügyi kapcsolatokra vonatkozó rendelkezése a pályázó vonatkozásában az Áht. 15. § (2) bekezdése c) pontja alapján nem értelmezhető.
Amennyiben a pályázó nyilatkozik arról, hogy nála mint munkáltatónál szakszervezet, üzemi tanács, európai üzemi tanács, illetve különleges tárgyaló testület nem működik - feltéve, hogy ezek működésének hiánya nem a pályázó munkáltatónak a munkavállalók szervezkedési jogának megsértését eredményező, jogerős bírósági vagy hatósági határozattal megállapított jogsértő eljárása idézte elő -, az Áht. 15. §-ának (7) bekezdés b)-c) pontjára és a (9) bekezdés b)-c) pontjára vonatkozóan nem kell nyilatkozni.
A pályázónak a pályázat benyújtásának határidejétől számított 30 napnál nem régebbi igazolást kell mellékelnie a pályázathoz arról, hogy adózási, társadalombiztosítási, illetve más közterhekkel kapcsolatos fizetési kötelezettségeinek eleget tett.
5. A támogatás formája
Vissza nem térítendő támogatás.
Az OFA a projektek megvalósításához csak résztámogatással járul hozzá, amelyet a pályázó más források (saját forrás; a munkaügyi központok támogatásai; a fiatal felnőttek számára megállapított otthonteremtési támogatás; a megyei területfejlesztési tanács rendelkezésére álló pénzeszközökből kapott támogatások; az önkormányzatok rendelkezésére álló lakásalapból kapott támogatás; a szociális bérlakás-építési programból nyert támogatás; esetleg az ingatlan tulajdonosának pénzbeli hozzájárulása stb.) bevonásával egészít ki.
6. A projektek időtartama
A projektek teljes időtartam: max. 22 hónap. Ebből 2 hónap fordítható a projekt indításának előkészítésére és 6 hónap a szakmunkásvizsga letétele után elhelyezkedett fiatal felnőttek - kötelező - nyomonkövetésére, utógondozására. A fennmaradó max. 14 hónap alatt kell a fiatal felnőttek lakásépítéssel, épület-felújítással és -átalakítással összekapcsolt (foglalkoztatásukba integrált) fejlesztését, képzését végrehajtani.
7. A támogatható tevékenységek
a) a projektmenedzsment, a projektadminisztráció és a projektszemélyzet felkészülése a projekt végrehajtására;
b) a menedzsment és az adminisztráció működése;
c) a menedzsment, az adminisztráció és a személyzet számára biztosított szupervízió;
d) a lakóépület(ek) építésének, használaton kívül álló épület(ek) felújításának, átalakításának tervezése, a szakhatósági engedélyek beszerzése;
e) a lakóépület(ek) építése, a használaton kívül álló épület(ek) felújítása, átalakítása materiális feltételeinek biztosítása;
f) a fiatal felnőttek felkutatása, kiválasztása;
g) a fiatal felnőttek egyéni adottságainak, igényeinek, szükségleteinek, körülményeinek felmérése, egyéni fejlesztési tervek készítése;
h) a fiatal felnőttek felzárkóztatása, hiányzó alapismereteik pótlása, tanulási készségének, kulcsképességeinek fejlesztése;
i) a fiatal felnőttek személyiségének, közösségének, szociális kompetenciáinak, önálló életvitelükhöz szükséges tudásuknak, készségeiknek a fejlesztése;
j) a fiatal felnőttek folyamatos - elsősorban nondirektív módszerekkel történő - pszichoszociális támogatása;
k) a fiatal felnőttek foglalkoztatása a lakóépület(ek) építésében, a használaton kívül álló épület(ek) felújításában, átalakításában vagy más egyéb tevékenységekben;
l) a fiatal felnőttek - tranzitfoglalkoztatásukba integrált, illetve más módon történő, alap-szakképesítést vagy részszakképesítést nyújtó - képzése; szakmai elméleti és gyakorlati oktatása;
m) a fiatal felnőttek elhelyezkedésének előkészítése, elősegítése;
n) az elhelyezkedett fiatal felnőttek nyomon követése, munkahelyi beilleszkedésük segítése (utógondozásuk).
(A projektnek a nyomon követés időszaka alatt -ahogy a foglalkoztatás és képzés ideje alatt is - kötelező együttműködnie a fiatal felnőtt utógondozását végző szakemberrel.)
...
További információk>>

